NEWJSAG - Békésszentandras

 

   

   
Részletek
Békésszentandrás éghajlata és növényvilága
 
Éghajlat:
   A terület éghajlatát a nagy szélsőségekre való hajlamosság jellemzi. A téli nagy hidegekre nyáron aszályos forróságok következnek gyakran. Az évszakok változása néha minden átmenet nélkül következi be. A késői fagyok (májusi) nem tartoznak a ritka jelenségek közé. Az időjárás mostohasága feletti siránkozásokkal telve vannak a régi feljegyzések, egyszer a rendkívüli nagy téli hideg, máskor az esőtlen forró nyár miatt a gazdálkodás sok kárt szenvedett.
 
Csapadék:
Az évi csapadék mennyiséget is a szélsőség jellemzi. Bő csapadékú és rendkívül aszályos évek fordulnak elő. Az év legcsapadékosabb hónapja június, s azután mennyiség szerint következik utána május és április hónap csapadékai. Ősszel, októberben másodlagos maximum mutatkozik.
Az északnyugat, délnyugat, és észak irányú szelek a leggyakoribbak.
 
Talajhőmérséklet:
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a talajhőmérséklet alakulását sem, mint amelynek nem csekély szerepe van az itteni növényzet kialakulásában és a mezőgazdasági termelésben. A talajban közel a felszínhez a legalacsonyabb havi középhőmérséklet januárban van, a legmelegebb júliusban; 75 és 100 cm mélységben a januári és februári középhőmérséklet azonos, 75 cm mélységben a júliusi is egyenlő, 2 m mélységben a hőmérsékletnek úgy a maximuma, mint minimuma a felszínhez közelesők értékeihez képest 1-1 hónappal később következik be.
 
Növényzet:
 
 
Az ismertetett klímatényezők együttes vizsgálata azt mutatja, hogy az éghajlat szavanna jellegű növényzet kialakulására alkalmas, bár egyes években annyi csapadék esik, hogy az a zárt erdő csapadék feltételeit is kielégíti, az elosztása azonban olyan kedvezőtlen lehet, hogy a füves vegetációnak is küzdenie kell a fennmaradásért. 
A növényzet kialakulása szoros összefüggésben van a talajféleségeken és az éghajlaton kívül a Körös áradásaival is. A Körös árterületén a galéria-erdők füzesekből és nyárfélékből állhattak. Itt-ott még ma is látható a Körös partján ezeknek néhány példánya. A kiöntésekben és a morotvákban a hínár és sásfélék alkották a növényzetet. A folyószabályozások következtében azonban ezeknek térbeli kiterjedtsége nagyon korlátozódott. A magasabban fekvő helyeken – ahová a Körös árvize már csak ritkán hatolt el – a réti növényzet telepedett meg, amely még mindig kedveli a nedvességet, de már nem oly vízigényes. A legmagasabb helyeken – árvízmentes térszínen – füves pusztaság képét nyújtva a mezőségi növényzete tenyészett. Eredetileg a magasabb lévő térszínen a fásabb tájat az ember évezredes munkája fátlan füves pusztasággá tette, ennek a füves pusztaságnak és vele szemben a folyóártér nedves formációinak képét mutatta a táj a folyószabályozásig. Ma már az eredeti növényzetet csak a gátakon belül találjuk meg, de ez is nagyon szegényes, mert a folyószabályozások következtében az áradást hiába várja a növényzet. Mint jellegzetes növényformációt kell megemlítenünk a Körös holtágainak növényzetét. Ez az egykori ősnövényzet elsatnyult maradványa. A partok mentén mindenütt megtalálhatjuk a sekélyebb vízben a nádast.
   


   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 33 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu