NEWJSAG - Békésszentandras

 

   


   
Részletek
Honfoglalás kora:
 
Vidékünk a honfoglalás kori magyarságnak, egy nomád állattenyésztő népnek nagyon is megfelelő volt és az itt alkalmas szálláshelyet könnyen találhatott. Constantinos Prophirogenitos említést tesz a Körös mentén tanyázó magyarokról. Nincsen adat, hogy községünk helyén volt-e már ekkor is valamilyen szállás.
Békés megye egy része ősfoglalású hely, az Ont törzséhez tartozó Borsa nemzetség birtokai túlnyomórészt itt voltak, fészke volt annak a pogányságnak is, melynek vezetője – Vata – szintén békési nemes, Kórogyi birtokos.
A 13. századból származó oklevelekből negyvennégy békésmegyei község állapítható meg, tehát a vármegye az akkori viszonyokhoz képest eléggé lakottnak mondható. De ugyanezen században a tatárdúlás, vidékünkre is kiterjedt és néptelenné tette azt.
Területünket legelőször egy 1297-ből való oklevél említi. Az Árpád-házi királyok idején III. András király az Ákos nembeli - kik a Berettyó, az Ér és a Kraszna folyók vidékét birtokolták - Mihályfia Ákosnak adományozza a Békés vármegyében üresen álló - lakóitól elhagyott - Fehéregyháza és Heen nevű pusztákat. Heen pusztán Szent Miklós, Heen és Fehéregyháza közt Szent András tiszteletére emelt templom áll. A kutatások valószínűsítenek egy Heem (Heen) nevű Árpád-kori falut is a mai Békésszentandrás területén, amit később Hék puszta néven emlegettek, s ezt az elnevezést sokáig őrizte is egy településrész.
A templomok közelében községeknek kellett lenniük, utóbbiak azonban korábban, a tatárdúlás idején elpusztulhattak. Ezért az oklevél csak a pusztákon álló templomokról szól. Ákos mester kijavította, és rendbe hozta a Szent András tiszteletére emelt templomot, valószínűleg a heeni templom anyagát is felhasználta hozzá, mert arról többé nem találunk említést. Nevét a Szent András apostol tiszteletére emelt templomtól kapta.
   Ákos mester kezén azonban csak 32-33 évig maradt Szent Andrásról elnevezett birtok, mert Garay Miklós nádor 1378-ban kelt – a kun Manalaki Ferenc és Jakab, valamint Úzvásáry Jakab között folyó peren hozott – ítélőlevele a Sáros megyei Úzvásáryakat ismeri el birtokosoknak, miután ezek elfogadhatóan igazolták, hogy már 1329-ben az övéké volt Szentandrás, mint örökség. Neve először 1378-ban szerepel az előbb említett ítélőlevélen (Zenthandreas), később megtaláljuk Zenthandoryas (1463) és Zenthandras (1466) néven említve. Az idők során szerepelt Körös-Szentandrás néven is. Községünk mai nevét 1895-ben kapta.
 
Szentandrás első írásos említése (1297)
 
Területünket legelőször egy 1297-ből való oklevél említi. Az Árpád-házi királyok idején III. András király az Ákos nembeli - kik a Berettyó, az Ér és a Kraszna folyók vidékét birtokolták - Mihályfia Ákosnak adományozza a Békés vármegyében üresen álló - lakóitól elhagyott - Fehéregyháza és Heen nevű pusztákat. Heen pusztán Szent Miklós, Heen és Fehéregyháza közt Szent András tiszteletére emelt templom áll. A kutatások valószínűsítenek egy Heem (Heen) nevű Árpád-kori falut is a mai Békésszentandrás területén, amit később Hék puszta néven emlegettek, s ezt az elnevezést sokáig őrizte is egy településrész.  
A templomok közelében községeknek kellett lenniük, utóbbiak azonban korábban, a tatárdúlás idején elpusztulhattak. Ezért az oklevél csak a pusztákon álló templomokról szól. Ákos mester kijavította, és rendbe hozta a Szent András tiszteletére emelt templomot, valószínűleg a heeni templom anyagát is felhasználta hozzá, mert arról többé nem találunk említést. Nevét a Szent András apostol tiszteletére emelt templomtól kapta.
   Ákos mester kezén azonban csak 32-33 évig maradt Szent Andrásról elnevezett birtok, mert Garay Miklós nádor 1378-ban kelt – a kun Manalaki Ferenc és Jakab, valamint Úzvásáry Jakab között folyó peren hozott – ítélőlevele a Sáros megyei Úzvásáryakat ismeri el birtokosoknak, miután ezek elfogadhatóan igazolták, hogy már 1329-ben az övéké volt Szentandrás, mint örökség. Neve először 1378-ban szerepel az előbb említett ítélőlevélen (Zenthandreas), később megtaláljuk Zenthandoryas (1463) és Zenthandras (1466) néven említve. Az idők során szerepelt Körös-Szentandrás néven is. Községünk mai nevét 1895-ben kapta.
   


   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 13 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu