NEWJSAG - Békésszentandras

 

   

   
Shadow
Slider
   
A második betelepülés Szentandrásra (1632-1698)
 
A második újratelepülés:
Szentandrás körülbelül 30 évig állott lakatlanul. Az új település keletkezésének pontos évét nem tudjuk, de 1639-ből már ismeretes a község pecsétje. A Hármas-Körös bal partján, a város romjain alapítanak szépen fejlődő telepet az új lakosok. Ekkor új földesúr van, ugyanis Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1608-ban Szentandrási György nevű vitézének adományozta Szentandrás egy részét. Az új lakosok gazdátlanul kóborló jobbágy családok voltak.
A bitokviszonyok teljesen megváltoztak.
 
   Ezeken kívül a Paksi örökösök is igényt tartanak a falura, de I. Rákóczi György megvédte a szentandrásiakat a
A második Szentandrás lakói nem is tudták, hogy annak előde város volt, pecsétjükön is csak falunak jelzik. (1648)
Paksiakkal szemben és ezek nem tudták elfoglalni a falut. A jobbágyokra igen nagy terhek nehezedtek, a török is zaklatta őket. A szentandrásiak panaszkodtak 1648-ban földesuraiknál, hogy a Horgánál legelésző marháikat katonák elhajtották.
Az újból benépesült Szentandrás lakossága református, mint Békés vármegye többi községe is az, néhány kivételével. Tudjuk, hogy 1685-ben 20 református egyház volt ott. A községben működik 1666-ban Szokolai János református prédikátor, akit a lakosság kérelmére a szatmárnémeti gyűlés rendelt ide. Később cseh jövevények is telepedtek le. Ezekkel megszaporodva a lakosság 1650-ben templomot épített.
A falu nagyságáról a korban nincs adatunk.
   A lakosság fő foglalkozása az állattenyésztés. Annak nagyságát mutatja, hogy arra a szentandrási határ nem volt elegendő, ezért bérbevették a lakatlanul heverő Veresegyháza és Fehéregyháza határát is. Földmívelésről is vannak adataink. Termeltek a lakosok búzát, árpát, zabot, kölest és különféle hüvelyes növényeket. Az ipar és kereskedelem nem jelentős, sőt a török idők bekövetkeztekor a régi vásártartási jogot sem gyakorolták. A vám és átkelési illetéket a török szedte. A második Szentandrás lakói nem is tudták, hogy annak előde város volt, pecsétjükön is csak falunak jelzik. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy az újonnan felépített község lakosai között egyetlen olyan sem akadt, aki az 1597. évi tatárpusztítás előtt élt ott. 
 
A település harmadik pusztulása:
 A három részre szakadt Magyarország idejében Szent-andráson is megesett, hogy három földesúr - a régi mellett a török és egy erdélyi is - sarcolta a pestistől is gyötört jobbágyokat. A 17. sz. második felében a felszabadító háború idején a vidék ismét hadszíntérré változott. A község lakói ezeket a csapásokat már nem tudták elviselni, ezért 1696-ra Szentandrás végképp elnéptelenedett. 
1683-ban Apaffy Mihály Túrnál táborozó seregének élelmezésére az egész Szentandrás község már csak egy véka árpát és birkát adott. Lindner Keresztély udvari kamarai tiszttartó és gyulai harmincados 1698-ban Gyulaváritól szentandrásig bejárta a területet a Körös mentén, szerinte Békés kivételével ott minden falu lakatlan pusztaság. A lakosság a szomszéd Bihar vármegyében futott. Csak a csehek által épített, díszeitől megfosztott templom maradt hátra. 1705. május 28-án Károlyi Sándor gróf II. Rákóczi Ferenc kapitánya a szentandrási révnél vert egy nagyobb rác csapatot szét.
 
 
 Elpusztult régi települések Szentandrás határában
 
Szentandrás határával több elpusztult falu és birtok határa olvadt össze. Csabacsüd, mint a szentandrási uradalom tartozéka állandóan azzal egy birtokos tulajdonában volt.
 
Csabacsüd:
   Határrészei voltak 1512. körül: Fazekastelek, Kerekegyháztelek, Pitvarostelek, Téglástelek, Zöldestelek, Gorsástelek.
 
Körösszentmiklós:
   1297-ben III. Andrástól az Ákosnembeli Mihályfia Ákos kapta ajándékul, ekkor még a tatároktól részben elpusztított templomnak maradványa megvolt ott, az oklevélben, mint láttuk, Heen néven fordul elő. Az Ákos nemzetség magvaszakadtával a Hunyadiaké lett, majd Corvin János elajándékozta Dámffy Andrásnak 1490-ben. Erről Dámffy Tamásra szállt, azonban ez fiúörökös nélkül halt el. 1535-ben Szapolyai János Vidi Bereczkfy Mihálynak adományozta. 1564-ben Bereczkfy András megerősíttetett a birtokban. 1552-ben elhagyták lakosai, elmenekültek a török elől.
1596-ban a Bereczkfy örökösök megosztoztak rajta két egyenlő részben. 1655-ben III. Ferdinánd Krechich Györgynek és más társának adja, de ekkor már lakatlan, még helyét is alig tudják. 
 
Fehéregyháza:
   III. András Ákos mesternek adományozta. Később újra a koronára szállt és a király 1328-ban Kristóffy Marcellnek és Szécsényi Istvánnak adja ezeknek Nógrád megyei birtokaiért. A 15. században a Palóczyak birtoka. A mohácsi vész után Werbőczi István és fia, Imre kapta meg. Az 1557/58. évi defter szerint 7 házból állott, az 1562. összeírás már lakatlanul találta. A török uralom idején lakatlanul maradt. 1714-ben a szegedi kincstár jószágigazgató az öcsödieknek adta. Helyén ma a fehéregyházi szőlők vannak.
   



   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 56 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu