NEWJSAG - Békésszentandras

 

   

   
 
 Harmadik betelepülés és a Vértessy-féle parasztfelkelés (1700-1736)
 
A harmadik újratelepülés:
 
  A hódoltsági terület határának változása teljesen összekuszálta a birtokviszonyokat. A régi birtokosok közül egyedül a Paksi-család jelentkezett, mely a szentandrási uradalom egy negyed részének volt a birtokosa a 16. században. A 17. század végén fiúörökösök nélkül maradt a család és valamennyi birtok a koronára szállott vissza. A leányági örökösök azonban kiegyeztek a kincstárral és 32.000 forint ellenében az összes birtokokat megkapták. Paksi Anna unokájának, Daróczy Katalinnak a férje, báró Száraz György hétszemélyes királyi táblabíró a 32.000 forintnak a szentandrási uradalomra eső részét kifizette. Így megkapta még 1719. előtt a szentandrási uradalmat: Szentandrás, Csabacsüd, Szentetornya, Ötvenablak, Tótkomlós falukat – s ebbe először 1719. évben, másodszor 1731. évben iktatta be magát. 
   Szentandrás második elpusztításakor a lakosság egy része a szomszédos Bihar vármegyében keresett menedéket. 1719-ben előbb Kabáról, majd más településekről is, főként református családokat telepített Szentandrásra. A romos katolikus templomot 1727-ben építették újjá, s használták a maguk vallási összejöveteleire. A földesúr, Száraz György nem szedett adót, de a jól jövedelmező birtokot magas haszonbér mellett kiadta a szintén Kabáról betelepült Tolnay Istvánnak, aki kegyetlenül behajtotta a jobbágyokon nem csak a földesúr, de a maga hasznát is.
 
 
A Vértessy-féle parasztfelkelés:
 
  A vármegyei jegyzőkönyvek tanúsága szerint a lakosok 1725-ben panaszt emelnek Tolnay ellen, mert megverette őket. 1734-ben pedig két ízben is felgyújtották a szérűskertjét és magtárát. A megkínzott és agyonsanyargatott nép dühe robbant ki Vértessy Mihály bíró vezetésével. A felszabadulás előtti polgári történetírás csak mint a „Péró-féle parasztlázadást” emlegeti, holott valójában ez a szentandrási parasztok és a Maros-menti szerb határőrök egy részének együttesenkezdeményezett felkelése volt.
 
 
   1734 őszén két szentandrási parasztember, Sebestyén János és Szilassy István Pócsán felkeresték Szegedignácz Péró marosvidéki rác határőr kapitányt. Tanácskoztak arról, hogy közösen üzennek Rákócziért Rodostóba.
   1735. április 27-én tetőfokára hágott a mozgolódás. A kurucok hatalmas gyűlést tartottak Szentandráson, Vértessy bíró, Sebestyén János esküdt és mások vezetésével. Eljöttek a sarkadi, a túri, az öcsödi, a karcagi, a dobozi és a madarászi kurucok követei is. Ahogy a krónikákban áll: „A szentandrásiak a bíró biztatására kimentek a város pusztájára, hogy akinek nincs, erőszakkal szerezzen magának fegyvert és lovat. Vörös posztóból zászlót erősítettek egy mogyorófarúdra, s az elsőt a 30 éves Tóth János kezébe adták.” Rákóczira és a hazára esküdtek. Nem tudhatták, hogy a fejedelem már meghalt április 8-án Rodostóban.
   A gyűlés után először egy szarvasi prédikátor lovát vették el, majd kifosztották Tolnay István házát. A több száz felkelő Kákafoknál ütött tábort. Április 28-án az őrnaggyá választott Vértessy Mihály, valamint Sebestyén János gyalogos és Pap Gáspár lovaskapitányok vezetésével a felkelők Kondoroson át Köröstarcsa felé vonultak. Május 4-én a Helytartótanács is értesült a felkelésről. Arad környékén összevonták a császári
A szentandrási felkelők kivégzése. (1736. április 4-én)
csapatokat. Eközben a szentandrási kurucok Gyula elfoglalására készültek. Ott azonban Klósz Mátyás, megyei alispán a fenyegető ostromgyűrű ellenére megtartotta a várat. Május 9-én mintegy 1500 kuruc felkelő Erdőhegynél csatát állt báró Orczy István serege ellen. Ide késve érkeztek a nagykörösi és kecskeméti parasztok, s a csata elveszett. Május 13-án 100 fős maradékával Vértessy, Matula Pál és Sebestyén János Telegdre húzódtak. Itt bihari és váradi császári katonák verték szét a felkelés maradékát.
 
 
   A megmozdulás vezetőit 1736. április 4-én a budai Szent György téren kerékbe törték: Pérót, Sebestyént, Pásztor Andrást és Matula Pált, testük darabjait három településen, darabjait Váradon, Sarkadon és Szentandráson - a piactéren - közszemlére tették. A többi 16 vezető fejét a hóhér egyszerűen lekaszabolta. A további 72 vádlott közül sokat ítéltek várbörtönre, sáncfogságra, csak 14 felkelő tért vissza később a faluba.
   


   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 33 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu