NEWJSAG - Békésszentandras

 

   


   
Szentandrás a 18. században
 
Birtokviszonyok:
 A lázadás alkalmával Tolnay elmenekült. Báró Száraz György ekkor 10 évre zálogba adta Szentandrást Klósz Mátyás megyei alispánnak. Klósz maga nem gazdálkodott, hanem bérbe adta Karácsony Gergely nevű örménynek. Ennek idejében (1739) nagyarányú pestis pusztított, mely 228 lakos halálát okozta. A pestis és az előző évek eseményei miatt csaknem teljesen elnéptelenedett Békésszentandrásra 1742-ben Gömör, Nógrád, Nagy- és Kis-Hont megyékből lutheránus tótok költöztek be. Két év múlva a megye arról értesül, hogy templomot építenek, aminek kivizsgálására kiküldött szolgabíró előtt igazolják, hogy a földesúr engedte meg könyörgésükre egy nyerstéglából való imaház építését Mravik Péter nevű tanítójuk vezetése alatt. A szarvasi evangélikus lelkész lelki gondozása alatt állottak, rendes istentiszteletekre ide jártak.
 
  
 
Báró Száraz György halála után (1743) leányára, Júliára, (férje: báró Dezséri Rudnyánszky József hétszemélyes királyi táblabíró) szállt az uradalom. 1746-ban letelt a 10 év és Rudnyánszky József átvette a birtokot Klósz Mátyástól. Ő szívesen ott hagyta volna a lutheránus tótokat, de azok a más vallásúakkal szemen oly követelőleg léptek fel egy Chrapan András nevű emberük vezetésével, hogy a régebbi lakosok érdekeit és a falu nyugalmát komolyan veszélyeztették. 
   A földesúr felajánlotta a tótoknak a komlósi pusztát, akik ide átköltöztek (kb. nyolcvan család) s meglapították a mai Tótkomlóst. Ugyanekkor a római katolikus lakosok közül néhányan elköltöztek Hódmezővásárhelyre és a bácskai Hegyesre, mert Békésszentandrás a Mezőtúr felé eső legelőnek egy részét elvesztette. Az eltávozók helyére még abban az évben a tiszamenti falvakból római katolikus vallású magyarok telepedtek le, akik mindjárt el is vették a reformátusok által átépített korábbi katolikus templomot. (A reformátusok 1803-ban a falu déli részén építettek maguknak új templomot, ma is áll mindkettő.) A szentandrásiak közül számos család 1769-ben átköltözött a Kis Hegyes nevű kincstári pusztára. (Ma a vajdasági Kishegyes nevű faluval testvértelepülési kapcsolatban van Békésszentandrás.) Ezekben az években egy összeírás 230 házat, 1430 embert, 2752 magyar hold megművelt területet, 23716 katasztrális hold határt regisztrált Szentandráson
   A községgé szervezkedés a második letelepülés után hamarosan megtörtént. 1731-ben említik a megyei jegyzőkönyvek Böszörményi Pál szentandrási jegyzőt, 1737-től ismerjük a jegyzők és a bírók teljes névsorát. Az urbáriumot Békésszentandráson 1772. évben vezették be.
   A községnek egyedüli földesura Báró Rudnyánszky József (Báró Száraz Júlia férje) volt, aki a jobbágysággal békés viszonyban élt és lent lakott Békésszentandráson 1780-tól. Amint azonban a föld ára emelkedni kezdett, a többi Paksi örökösök szót emeltek az ellen, hogy a szentandrási uradalom egyedül Daróczy Katalinra – Báró Száraz György nejére – szállt és perrel támadták meg Rudnyánszky Józsefnét, mint Paksi leszármazót és Száraz örököst. Sikerült is keresztül vinniök, hogy a kincstárnak megfizetett váltságdíj reájuk eső részének megfizetése után az uradalmat felosszák egymás között (1795). Az akkor 1887 lakosú szentandrási uradalmat 3024 részre osztották.
 
Település és építkezésmód:
 A belterületi településnél két kiindulási pontot találunk. A ma katolikusok által lakott részen 1719-ben Kabáról visszaköltözött reformátusok telepednek meg. Az ott talált tető nélküli régi római katolikus templomot kijavították és istentiszteleteiket abban tartják. A lakosságot az előbbi település maradványa vonzotta oda. A hely megválasztásánál kétségkívül nagy szerepe volt annak, hogy istentisztelt tartására alkalmas helyet találtak. Ehhez járul a térszín alkalmassága is, mert 85,5 m tengerszint feletti térszint a Körös áradási már nem öntöttek el, így a település terjeszkedésének természeti akadálya nem volt. Az 1742-ben betelepült tótok a község délkeleti részén (ma kálvinista vég) az alluviális térszínből szigetként kiemelkedő 84,5 m tengerszint feletti magasságon felüli ópleisztocén szintet szállják meg. Első dolguk imaház építése volt, majd 1746-ban Tótkomlósra költöztek át. 
  Itt kell megjegyezni, hogy az 1681-től kezdve hozott országgyűlési törvények és királyi rendeletek a töröktől visszafoglalt területeken elvben kizárták a protestánsok nyilvános vallásgyakorlásának lehetőségét. A valóságban a vármegye és többnyire a földesurak is toleráns magatartást tanúsítottak, nem akadályozták a protestáns egyházak létrejöttét vagy újraszervezését, hiszen másként nem sikerült volna a vidékét benépesíteni. A protestánsokat ezért sok diszkriminatív intézkedés sújtotta. Ha a protestánsok által használt templomról igazolni lehetett, hogy egykor katolikusoké volt, akkor elvehették tőlük. Ezen rendeletek ismeretében báró Rudnyánszky József 1746-ban Szentandráson elvette a református lakosoktól a régi római katolikus templomot és az újonnan érkezett római katolikus települőknek adta. Erre a református lakosok a tótok helyére telepedtek át - ahol ma is laknak, - és az evangélikusok szlovákok imaházát használták.
   A belterületi település erről a két helyről indul ki a térszín alkalmassága szerint. Előbb csak az árvízmentes helyeket foglalták el, majd a lakosság szaporodásával és az árvízvédelmi építkezések után az alacsonyabban fekvő területekre is kiterjedtek, de sok veszélynek voltak még mindig kitéve (pl. az 1816. évi árvíz).
   Az épületek a rendkívül szűk udvarok miatt szorosan egymás mellett állanak. Ennek oka az, hogy nagy épületekre és kertkerítésekre szükség nem volt, mert a marhatartás, beleértve az állatok teleltetését is, kezdettől fogva künn, a határban történt. Másik oka pedig, hogy a földesurak a zsellérházakat újabb házhelyosztásokkal nem szaporították, ezáltal kívánták a nincsteleneket más határba való településre kényszeríteni. A jobbágyok inkább – mintsem hogy elvándoroljanak – a már meglévő telkeikre építkeztek. Az utcák így rendkívül keskenyek és görbék lettek, mert minden kis helyet kihasználtak. A legrégebben lakott terület a keleti részen, a Körös partján van, ott ahol a régi templom is áll.
 
A lakosság átalakulása:
   II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után békésebb idők következtek, s ezzel a fejlődés lassan megindult az előbbi harcokban elnéptelenedett területeken. Békésszentandrás lakossága állandóan növekedett.
1720-1773-ig tehát 53 év alatt a lakosság száma több mint húszszorosára emelkedett, ez a nagymérvű gyarapodás a községbe történő jelentős számú bevándorlásnak tulajdonítható.
   A római katolikus vallású lakosság elődei 1746-ban települtek Békésszentandrásra. Lelki gondozásukat kezdetben váradi ferencrendi szerzetesek látták el. Báró Rudnyánszky József földesúr azonban rövid idő alatt megszerezte az egyházszervezkedéshez szükséges királyi engedélyt, s még ugyanabban az évben báró Patachich nagyváradi püspök letétette a plébánia alapkövét. 
Eleinte a reformátusoktól elvett templomot használták, majd átépítették és báró Száraz Júlia, báró Rudnyánszky József özvegye tetemesen megnagyobbította és 1784-ben toronnyal is ellátta. Az első plébános Markovics Mátyás volt (1748-1761).
   Az 1719-ben Kabáról beköltözött reformátusok egyházközséget egyházközösséget alakítottak 1722-ben, s azóta az megszakítás nélkül fennáll. Sokat segített rajtuk kezdetben, hogy találtak ott egy kis tető nélküli templomot, melyet használatba vettek. 1746-ban elvette a földesúr tőlük és ekkor átköltöztek a tótok helyére, s az azok által elhagyott templomban tartották az istentiszteletet 1803-ig. Ekkor kezdtek a mostani templomnak megépítéséhez, mely 1808-ban készült. Első lelkészük Liszkay János volt (1722-1727). 
 
   A két uralkodó vallásfelekezet – római katolikus és református – között a béke és a kölcsönös türelem uralkodott állandóan. 1746. után a két felekezet olyan megállapodást kötött, hogy a községi elöljáróságban a bírói tisztséget két egymás után következő évben római katolikus vallású lakos viseli, utána egy esztendeig református. A tanács kétharmad része római katolikus vallású lakosokból áll, egyharmad része pedig reformátusokból. A község közjövedelmét is hasonlóan osztották fel, kétharmad része a római katolikusokat, de ugyanilyen arányban vállalták a terheket is.
   


   

  

   

   

Hasznos Hírek  

   

   

Látogatóink  

Oldalainkat 13 vendég és 0 tag böngészi

   
© 2009 - 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. Telefon: (66) 218-344; Fax: (66) 218-344 /26-os mellék - Email: polghiv@bekesszentandras.hu